A nagy francia forradalomról ismert Párizs utcái napjainkban ismét a megújhodás szellemében égnek - ezúttal azonban nem társadalmi-politikai, hanem ökológiai színezetben. Ugyanis 2007 nyarán a fenntartható városi közlekedés egyik alappillérének, a kerékpár használatának egyedülálló módszerét helyezték üzembe a francia fővárosban. A precízen átgondolt és alaposan kiépített rendszer az olcsó és könnyen elérhető kerékpár-kölcsönzés lehetőségére épít, és az eddigi tapasztalatok alapján sikeresen hozta meg a városlakók és turisták kedvét az alternatív, egészséges és károsanyag-kibocsátást nélkülöző közlekedési eszköz használatához.

 

Párizsban több mint 370 km kerékpárút egészíti ki a durván 2,1 millió lakost kiszolgáló közlekedési hálózatot. A Vélib' (a francia vélo libre vagy vélo liberté kifejezések által alkotott mozaikszó, ami kb. szabad kerékpárként vagy kerékpáros szabadságként fordítható) rendszer megteremtése óta ezek az utak egyre nagyobb kihasználtságot élveznek, hiszen az új kerékpár-kölcsönző szolgálat járműveivel az üzemelés első évében 27,5 millió utat tettek meg, ami napi bontásban kb. 120 ezer utat jelent. A Vélib másfél év alatt hihetetlenül népszerűvé vált, sokan az autójuk helyett is inkább a jóval olcsóbb megoldást jelentő bérkerékpárokhoz nyúlnak.

 

Ha egy mondatban kellene megfogalmazni, hogy mik tekinthetők az új kerékpár-kölcsönzési rendszer alapvető előnyeinek és vívmányainak, a következőket kellene hangsúlyozni: a Vélib' nagyon alacsony árú (rövidtávon akár ingyenes) és szerte a városban nagyon könnyen elérhető kerékpáros szolgáltatást biztosít. A projekt 2007-ben 10 000 járművel és 750 automatizált kölcsönző-állomással indult, és a nagy érdeklődésre való tekintettel napjainkra a biciklik száma 20 600-re duzzadt, az állomások száma pedig 1450-re. A városközpontban átlagosan 300m-enként található egy minimum 15 férőhelyes állomás.

 

Széles körű elérhetősége mellett igénybe vételének kedvező anyagi lehetőségei teszik népszerűvé a kölcsönzési rendszert. A Velib' díjszabásában elsősorban a rövidtávú utazásokat támogatja, amellyel a felesleges kibocsátással és költségekkel járó gépkocsihasználatot és a belvárosi forgalmi torlódásokat lehet eredményesen kiváltani. A rendszer átgondoltságát és forradalmian új, ügyfél-barát megközelítését tükrözi, hogy a kerékpárok használata az első 30 percben egyáltalán nem kerül pénzbe. Tehát lehetőség nyílik arra, hogy a néhány utcányi vagy háztömbnyi távolságot teljesen ingyen és ráadásul környezetbarát formában lehessen megtenni. A rendszer használatára vonatkozó statisztikák is alátámasztják ennek az elvnek az érvényesülését - 2008 nyarán naponta kb. 110-120 ezren vették igénybe a kerékpárokat, átlagosan körülbelül 18 percre. Emellett a Vélib' ideális megoldást kínál az éjszaka ritkán vagy egyáltalán nem közlekedő tömegközlekedési járatok kiegészítésére, helyettesítésére, amit szintén a statisztikák támasztanak alá: a kerékpár-kölcösnzések 30%-ára este 10 és hajnali 5 óra között kerül sor, elsősorban a diákok részéről. Ez az örvendetes eredmény hozzájárulhat ahhoz, hogy az ittas vezetésből fakadó balesetek száma jelentősen visszaszoruljon.

 

Ha az igénybe vett jármű tehát fél 30 percen belül bármelyik állomásra visszakerül, a rendszer nem számol fel használati díjat (sőt a dombtetőkön felállított állomások esetében 60 perc a kedvezményes időszak azoknak, akik itt teszik le a biciklit, mert e helyeken általában járműhiány van - az emberek inkább csak lejtőirányban veszik igénybe a bicikliket).  A második megkezdett félóra is mindössze csupán 1 Euróba kerül, a harmadik félóra díja pedig már 2 euró. Minden további megkezdett 30 perc 4 eurót jelent. Ebből a sajátos díjszabásból egyértelműen látszik, hogy a Vélib' elsősorban a rövidtávú utakat és  a kerékpár-állomány folyamatos rotációját támogatja.

 

Az alapvető tudnivalók után érdemes kicsit jobban is belepillantani a rendszer működésének menetébe, hiszen sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mégis hogyan lehet egy ilyen komplex rendszert fenntartani és ellenőrizni?

 

Elsőként érdemes a kölcsönzés folyamatát ismertetni. A szolgáltatás igénybe vétele feliratkozás útján lehetséges, aminek a díja egy napra 1 euró, egy hétre 5 euró, illetve egy évre 29 euró. Ezekkel az „előfizetésekkel" az adott időintervallumban korlátlan számú alkalommal lehet kerékpárt bérelni. A jármű felvétele az automatizált állomásokon a tárolók mellett elhelyezett terminál és egy hitelkártya vagy Maestro bankkártya segítségével lehetséges. Ekkor a kerékpár automata zárja oldódik, a kerékpár elvihető, majd tetszőleges állomáson ismét elhelyezhető. Ekkor kerül sor a bérleti díjnak az egyenlegről való levonására - már ha az utazás tartama indokolttá teszi. Ha az adott tárolónál éppen nincsen szabad hely, a terminál az ügyfél számára további 15 perces kedvezményt biztosít. A rendszer a kerékpárok eltulajdonítása ellen úgy védekezik, hogy az ügyfél egyenlegéről 150 eurót használ fedezetként, amely a jármű visszavitelét követően jóváírásra kerül. A kölcsönzés az ún. Navigo Pass vagy egyéves bérleti kártyával még egyszerűbbé válik, hiszen általa az egyes kerékpárok mellett közvetlenül elhelyezett kártyaolvasó használata is lehetővé válik. A kölcsönzési metódus a Vélib' kihasználtságának is népszerűségének ismeretében sikeresnek mondható, ám a működőképes letéti rendszer ellenére is rengeteg kerékpár-eltulajdonítás történt - az előrebecsléseket túlszárnyalóan az üzemelés első évében 3000 kerékpárnak kelt lába. Néhány modell nagy utat tett meg, hiszen Romániában láttak viszont, illetve egy Marokkóba tartó hajórakomány konténereiből is kerültek elő eltűnt példányok.

 

A bérkerérpárok közkedveltsége - és illegális kelendősége is - vélhetően annak a ténynek is köszönhető, hogy használhatóságuk és teherbírásuk egyaránt messzemenően megfelel a követelményeknek. A masszív, unisex járművek 22,5 kg-ot nyomnak, három sebességi fokozattal rendelkeznek, elsőkerék-meghajtású dinamójuk állandó LED-es világítást működtet, első és hátsó fékkel, beépített zárrendszerrel és elülső kosárral vannak felszerelve. A viszonylag nagy súly és egyéni kialakítás célja, hogy minél nehezebbé váljon az egyes elemek leszerelése és eltulajdonítása. Előállításukra hazánkban(!), egy francia tulajdonú üzemben került sor. Természetesen a meghibásodások rendszeresek, az üzemeltető egyik leányvállalata viszont folyamatosan gondoskodik a hibás járművek begyűjtéséről és javításáról. A naponta szervizbe kerülő biciklik száma esetenként elérheti az 1500-at is. Emellett a Vélib' felhasználóköre öntevékenyen is tesz a meghibásodott járművek megjelöléséért. Bevett szokás, hogy aki meghibásodást (lapos kereket, defektet, gyenge féket stb.) tapasztal, a járművet kifordított nyereggel teszi vissza a tárolóba, ezáltal jelezve a többi „velibezőnek", hogy válasszanak másik kerékpárt.

 

Mindezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy ki tartja fenn ezt a remekbe szabott, komplex, de igen egyszerűen igénybe vehető rendszert, és elegendő nyereség származik-e a bérleti díjakból, hogy a jövőben is biztosítható legyen a szolgáltatás. A Vélib' hálózat kezdeményezője és atyja Párizs polgármestere, Bertrand Delanoë volt, aki jelenleg egy újabb, hasonló elven működő projekten dolgozik: egy négyezer darabos elektromos bérautóból álló rendszer felállításával kívánja Párizs közlekedési és környezetvédelmi helyzetét tovább javítani. A Vélib induló tőkéje és üzemeltetése egyébként egy vezető francia PR és hirdetési társaság, a JCDecaux nevéhez köthető, amely egy tíz évre a fővárossal kötött szerződés keretében vállalta a feladatot a párizsi utcai hirdetőtáblák bevételéből kapott jelentős részesedésért cserébe. Ennek megfelelően a társaság több mint 1628 városi tulajdonú hirdetőtábla ellenőrzési jogához jutott hozzá. A Vélib' hálózat beüzemelési költsége (a hirdetőtáblák felállításával együtt) 142 millió dollárra rúgott, a folyamatos fenntartási munkálatok pedig kb. 285 embernek biztosítanak főállású munkahelyet. A hálózat bevételei a fővárost illetik, ami további kb. 5,5 millió dolláros illetménnyel egészül ki évente. Ettől függetlenül a jelenlegi tendenciák alapján a rendszer várhatóan a JCDecaux számára hosszútávon még busásabb nyereséget fog hozni.

 

Ami a közlekedésbiztonságot illeti, a statisztikák bíztatóak. 2007 elejéhez képest 24%-kal nőtt a kerékpárok használata, a kerékpáros balesetek számában viszont csupán 7%-os emelkedés volt tapasztalható. Rémy Pheulpin, a JCDecaux társaság helyettes elnökének elmondása szerint minél divatosabbá és elterjedtebbé válik a kerékpározás, annál nagyobb teret fognak számára biztosítani, ez pedig javuló közlekedésbiztonsághoz vezet.

 

A fentiek szellemében tehát bátran ki lehet jelenteni, hogy Párizs igen hatékony receptet talált közlekedési eredetű gondjainak részleges orvoslására. A Vélib', noha a világ legnagyobb kerékpár-kölcsönző rendszere, szerencsére nem az egyetlen. Hasonló rendszerek működnek számos másik európai városban is, pl. Nantes-ban (Bicloo), Koppenhágában, Brüsszelben, Luxemburgban,  Barcelonában (Bicing), Frankfurtban, Berlinben, Kölnben, Stuttgartban, Münchenben, Karlsuhe-ban (Call A Bike), Bécsben stb. A Vélib' igen ösztönzően hatott nemcsak a kontinens, de a tengerentúl közlekedéstervezőire is - hasonló projektek vannak ugyanis előkészületben Londonban, Dublinban, valamint több amerikai és kanadai városban (Toronto, Montreal) is.

 

A Vélib' hálózatról további információk találhatóak a társaság honlapján (www.velib.paris.fr), illetve érdemes megtekinteni a rendszert ismertető videókat is (pl. www.youtube.com/watch?v=n2kvjs6T_bM).

 

Váczi Vincent